Kétnyelvű  óvodai nevelés – német-magyar, angol-magyar kétnyelvű csoportok

Szemléltető, cselekedtető, kommunikatív, szituatív nyelvi nevelési módszer

A kisgyermek értelmi és érzelmi fejlődésének középpontjában áll anyanyelvének elsajátítása, melyen keresztül egész személyisége fejlődik. Erre a „nyelvek” iránti nyitottságra  alapozható a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés is, mely azokra a nagyon kedvező, csakis ebben az életkorban rejlő speciális adottságokra épít, amelyek az anyanyelv tanulásához való időbeli közelségből fakadnak és később fokozatosan eltűnnek:

  • kisgyermekkori artikulációs bázisára
  • a testbeszéd fokozott megértésére
  • az utánzási képességre, mint speciális kisgyermekkori tanulási formára
  • a kisgyermekkori adszorbeáló képességre
  • a még élő, anyanyelv elsajátítását szolgáló tanulási – és kommunikációs stratégiákra
  • a nyelvi szabályok rendszere iránti érzékenységre.

Az idegen nyelvi nevelés kezdetektől fogva óvodánk programjának középpontjában állt. 2002-ig csak német nyelvi neveléssel foglalkoztunk, majd az óvodás korú gyermekek német nyelvi nevelésében szerzett tapasztalatainkra építve, sokéves munkánk során alkalmazott módszereket felhasználva 2002 szeptemberétől angol kétnyelvű csoportokat is indítunk.

Óvodánkban 3 éves kortól az óvoda életébe integrált, hatékony, szakszerűen felépített nyelvi nevelés folyik, amely azt jelenti, hogy a nap egy meghatározott részében németül ill. angolul beszélünk a gyerekekkel, és naponta német ill. angol nyelvű komplex óvodai foglalkozásokat tartunk.

Szelíd nyelvi nevelési módszer

Célunk a kétnyelvűség megalapozása, az idegen nyelv megszerettetése, előkészítés a nyelv befogadására meghatározott alapszókincs és beszédpanelek elsajátítása révén.

A célnyelvi nevelésünk az iskolások oktatásától eltérően, az óvodai életbe integrált nyelvi nevelésen keresztül történik: szituációkhoz és személyekhez kötött – tevékenységekhez kapcsolódó kommunikációban. A természetességre törekszünk, – a hangsúly a játékos tevékenységen van, melyhez a célnyelvi kommunikáció kapcsolódik. Az a célunk, hogy a gyerekek a tevékenységek és a játék közben észrevétlenül sajátítsák el a célnyelvet, az anyanyelv elsajátításához hasonlóan. Ezért neveztük el helyi módszerünket „szelídnek”.

Európai nyelvi díj

Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvi nevelést szolgáló módszertani műhelymunkára. Német nyelvoktató programunk és szemléltető anyagunk több pályázaton is sikerrel szerepelt. Pályázati támogatással 2001-ben, 2003-ban és 2005-ben konferenciát és workshopot szerveztünk óvodapedagógusok és szakemberek számára, 2004-ben  pedig módszertani könyvsorozatot jelentettünk meg a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés lehetőségeiről. Óvodánk biztosítja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola német nemzetiségi óvodapedagógus szakos hallgatóinak szakmai gyakorlatát is. Munkánkat 2005-ben EURÓPAI NYELVI DÍJJAL is elismerték.

Óvodánkban az idegen nyelvi nevelést, nyelvi nevelési programunk megvalósítását módszertani mentorok segítik, pedagógusaink folyamatos belső képzésen  vesznek részt, nagy hangsúlyt fektetünk az új kollégák “betanítására” is.

Nyelvelsajátítás természetes módon

Idegen nyelvi programunk lényege, hogy a gyerekek természetes módon, játékos formában találkozzanak a német, vagy az angol nyelvvel. Nem hagyományos nyelvtanításról van szó, hanem arról, hogy a gyerekek életkori sajátosságaiknak megfelelően, cselekvésen, érzékelésen és utánzáson keresztül ismerkedjenek meg az idegen nyelvvel.

A célnyelvi nevelés a beszoktatással kezdődik. A hozzánk járó zömében magyar gyerekekhez a beszoktatás alatt magyarul szólunk, de az angol és német nyelvet is a kezdettől fogva hallják, hisz a külföldi gyerekekkel /anyanyelvükön/ németül vagy angolul beszélünk, hogy megkönnyítsük számukra a beszokást.

Mivel az a célunk, hogy a gyerekek az első perctől kezdve otthon érezzék magukat, és ne okozzon nekik gondot a nyelvi beilleszkedés, ezért a beszoktatás után fokozatosan és körültekintően kezdjük el a célnyelv használatát a napirendünkben visszatérő tevékenységek közben / öltözködés, tisztálkodás, étkezés, rendrakás/. A nap mint nap használatos egyszerű kifejezéseket: kéréseket, dicséreteket, megállapításokat a gyerekek hamar megértik, mivel a szituáció, a tevékenység és testbeszédünk szemlélteti az elhangzottakat.

Komplex nyelvi foglalkozások

A célnyelvi nevelés másik fontos eleme a szintén napi szinten visszatérő komplex foglalkozás. Ezek a foglalkozások nagyon változatosan épülnek fel többek között zenei, irodalmi és környezetismereti elemekből. Kísérletezünk, barkácsolunk; verseket, énekeket mondunk mozgással kísérve, miközben a célnyelvi kommunikáció folyamatos.

Mindebből következik, hogy a célnyelvet nem tanítjuk a gyerekeknek, hanem természetes úton felkínáljuk nekik. Tulajdonképpen ilyenkor a célnyelv légkörében élünk, melyben szeretetet, biztonságot sugárzunk feléjük. Így a nap során rendszeresen visszatérő tevékenységek közben észrevétlenül, megterhelés nélkül kezdik el befogadni a nyelvet.

A gyerekek a célnyelvi kommunikációs helyzeteket igen hamar megértik, megszeretik az adott nyelvet, és szívesen használják a számukra már ismert és meghitt helyzetekben, egy szavas formában.  A receptív /passzív/ tudásuk indul először fejlődésnek, hosszabb idő elteltével kezd a gyerekek produktív tudása is megmutatkozni, egy-egy szóval kezdenek a kommunikációba bekapcsolódni.

Támogatás, türelem

A nyelv elsajátításának folyamata, ezen belül is a kezdete igen individuális és hosszan tartó folyamat. A folyamat segítésében a szülők sokat tudnak hozzátenni a pedagógusok által is alkalmazott hozzáállással: a gyermek élményei iránt való őszinte kíváncsiság, a bátorító szavak és a sikereinek szóló öröm mind szárnyakat adhat a motiváltságának ezen a területen is. Ezzel szemben a számonkérő kommunikáció, vagy a saját fejlődési üteméhez mérten nagyobb elvárások elbizonytalaníthatják, és visszavethetik.

Ahogy a többi fejlődési területen, ebben is igaz, hogy a megfelelő támogatás és a türelem lesz maradandóan célravezető. Az első két – három év nagyon gondos és alapos építkezésére nagy szükség van ahhoz, hogy mindez a későbbiekben meghozza meg a gyümölcsét: a nyelv szeretetét és természetes használatát akár mondatokban is kommunikálva.